A testvériség-tó partvidéke

A tó Puruin országába nyúló oldalát puha homokos part jellemzi. Tiantar Besh és Klavirn birodalmától eltérően ezen a partszakaszon nincsenek nagy sziklák, így fürdésre igen alkalmas. Bár a tó e szakasza sekély, de vigyázni kell, mert hirtelen mélyül. A nagyobb, veszélyesebb vízi ragadozók igen ritkán merészkednek csak ki a parthoz, de azért sosem árt óvatosnak lenni! A tóban élő Lareinek gyakran meglátogatják a partszakasz csendesebb öbleit, ahol sütkéreznek, játszadoznak, és bár látni igen csak ritkán láthatók, de csilingelő szirén éneküket gyakran messze a szárazföld felé röpíti a szél. És e csodás dal, úgy vonzza a magához a szárazföldi „embereket” mint méhet a virág. A megbabonázott pedig a lágy hullámok közé sétál, és örökre a tó rabja marad. Ezért sem ajánlatos egyedül a tó partjára menni, főleg, ha férfi az illető!
A homokos part úgy kb. ötszáz méternyire nyúlik be Puruin zöld világába, mert a gyakran megnövő és visszahúzódó tó vize kimosta a növényeket. A közelben élők megteremtették a Tavaszi és Őszi ár-apály Ünnepet, mely egyre népszerűbb és látogatottabb hagyománnyá válik.
Beljebb, ahol már a puha fűnek és a vastag fáknak nem árthat a víz, elszórva találhatók házak majd, megjelennek kisebb falvak is.