Ez a terem a legnagyobb a nyugati szárnyban. A hely nagy részét a színpad előtt sorba rendezett bársonnyal kárpitozott székek foglalják el. Az emelvény legalább húsz lépés széles és tizenöt lépés hosszú és masszív fenyődeszkákból ácsolták, hogy elbírja a rajta szavaló és táncoló csoportokat. Egy mélyvörös függöny választja el a pódiumot a mögötte magasodó díszletektől, amik az előadások kezdetét várják.
A terem Demris gyönyörű, nemes fából készült hárfájáról kapta a nevét, mely a lelkek megnyugtatására használ, mert remélték, hogy az itteni előadások is oly megnyugtatóak és szépek lesznek az „emberek” számára, mint a félistennő muzsikája a szellemeknek.