A sziget északi részén húzódik a sötét kőrengeteg, az Emlékezés-hegye, melynek a tetejéről a távolban látható Tiantar Besh határvidéke és a Testvériség-tó végtelen kéksége. Könnyű kivenni honnan kezdődik a hegy birodalma, mert a biztonságos élénk zöld tájból, mint egy betegség úgy emelkedik ki ez a kopár orom. A hegy aljában a fekete sziklák között egy kis tavacska sötét vize fodrozódik onnantól felfelé száraz fák nyúlnak kusza karmos ágaikkal a csúcs felé, ahol egy elhagyatott ház áll.
A tó a hegy lábánál keletkezett egy víznyelőből melyet elzárt a törmelék, így alakult ki ez a kis tavacska. A vize nem mérgező, mégsem iszik belőle senki, mert a habjai közül furcsa füst gomolyog fel a hegy felé és a zavaros felszínén itt-ott felbukkanó aprócska tűznyelvek táncolnak. Úgy tartják, hogy a telihold fényénél a lángocskák a víz felett a halott szerettüknek tűnő alakokká változnak, akik magukhoz csábítják, majd a feneketlennek tűnő sötét mélybe rántják maguk közé a gyanútlan áldozatukat.